Chernel István, a madarak szakértője

 

Madarak a néprajzi gyűjteményben

Chernel Istvánnal kapcsolatban talán a legismertebb tény, hogy ornitológus volt, nevét őrzi a Velencei-tavi Madárvárta is. Számos szállal kapcsolódott más tudományágakhoz is, a madártan mellett, amely kétség kívül a szenvedélye, élete volt. Néprajzi gyűjteményünk néhány szép madárábrázolásával tisztelgünk Chernel István születésének 155. évfordulóján.

Chernel_István

Chernel István portréja
Kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Chernel_Istv%C3%A1n

 

Chernelházi Chernel István – anyai ágon Festetics – szenvedélyét mondhatni a családból hozta. Édesapja chernelházi Chernel Kálmán elsősorban történészként volt ismert, de érdeklődött a természetrajz iránt, elsősorban a madártan foglalkoztatta. Bár Chernel István vitathatatlanul a madárvilág kutatásának szentelte életét, emellett sok más téma is foglalkoztatta, így például kézikönyvet írt a lábszánkózásról (síelésről), először ismertetve ezt a sportágat Magyarországon és megalkotta a magyar síelés szaknyelvét. Ennek egyik eredeti példánya 2013. júliusában a Magyar Sportmúzeumban „a hónap műtárgya” volt, részletes leírás olvasható róla itt:

http://www.sportmuzeum.hu/?id1=ahonapmutargya&idcikk=23

Írt verseket, festett, elsősorban leveleinek, naplóinak illusztrálására, többnyire madarakat. Zeneértő ember volt, szeretett és tudott énekelni, a citerával pedig művészi szinten bánt.
Amikor tehette, a láp- és tóvidékeket járta. Kedvenc helye a Velencei-tó volt, ahol a madártan mellett volt ideje a helyi népéletet, dialektust tanulmányozni, ez utóbbiról több tanulmányt is írt.

1891-ben feleségével Norvégiába (Tromsø és környéke) utaztak, szintén madártani kutatások miatt. Az út során több madártani felfedezés mellett könyv is született a tapasztalataikról, amelyben külön fejezetekben foglalkozott a földrajzi viszonyokkal, és a számik (lappok) életével, kultúrájával. Két legfontosabb szakmunkája a Nomenclator Avium Regni Hungariae (A magyar birodalom madarainak névjegyzéke, 1898) és a „Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre” (1899), az első olyan, tudományos madártani könyv, amelyet magyar szerző jegyzett. Létrehozta a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályát, amelynek első őre is ő volt (1908-1912). Ő honosította meg hazánkban a madárodúk és madáretetők kihelyezésének gyakorlatát, először a háza körüli parkban helyezve el ilyeneket, 1902-ben pedig az amerikai „Day Birds” mintájára Kőszegen is megszervezte a “Madarak és fák napját”, amely ma is népszerű témanap, főleg az iskolákban, óvodákban.
Egy lápi megfigyelése során meghűlt, majd egy fűtetlen vasúti kocsiban még megfázott és ennek szövődményeként 1922-ben spanyolnátha fertőzésben veszítette életét. Naplója, a Lélekkel teljesített hivatás. Chernelházi Chernel István naplója, 1914-1922, 1-2. (Sajtó alá rend., tan. Faragó Sándor; NYME, Sopron), 2015-ben látott napvilágot. Több utca, iskola, illetve az 1959-ben megnyílt Madárvárta is az ő nevét viseli.

Életéről bővebben itt olvashatnak:

http://chernelmte.extra.hu/chernelelet.html

 

 

A múzeum néprajzi gyűjteménye számos szép példát tud adni különféle madarak ábrázolásaira. A magyar népi díszítőművészetet elsősorban a növényi ornamentika, gyakran stilizált változata jellemzi, kisebb részben azonban a figurális díszítés is előfordul, ember – illetve állatalakok is számottevőek.
Az állatábrázolások – és ezen belül is a leggyakrabban ábrázolt madarak – sokféle szimbolikát hordoznak, történeti korok lenyomatai. A magyar állatábrázolások többnyire valóságos állatok stilizált képei, azonban ritkán készültek közvetlenül a természet megfigyelése nyomán. Kései, 19. század végéről, századfordulóról származó kivételei, a többnyire pásztorok kezéből származó, faragott díszítéssel ellátott tárgyak.

 

 

Valamennyi képmellékleten látható tárgy e kései korszakot reprezentálja, valamennyit pásztorok készítették.

Paréj Gabriella, muzeológus

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s