Május 16., Nepomuki Szent János emléknapja

Utak mentén, különösen hídfőknél, vizek mellett gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent János szobrával. A 18-19. század egyik legtiszteltebb szentje a csehországi Pomukban született 1340 körül. Jogi majd egyházi tanulmányok után tehetsége révén a prágai székesegyház kanonokja, s egyben a királyné lelki vezetője és gyóntatója lett. A féltékeny Vencel király meg szerette volna tudni, hogy felesége mit gyónik János papnak, azonban hiába faggatta. Bosszúból, 1393-ban a Moldva folyó vizébe dobatta az összekötözött kezű papot.

Amikor 1721-ben szentté avatása miatt János holttestét exhumálták, a legenda szerint a nyelvét épen találták. Nepomuki Szent Jánost egyrészt a vízen járók, a vízzel kapcsolatos foglalkozású emberek (például hajósok, molnárok, révészek) tisztelik védőszentjükként, másrészt ő a gyónási titok és a jó halál védőszentje is. Különösen Csehországban és a Habsburg birodalom területén örvendett nagy népszerűségnek, hiszen a Habsburg család is őbenne látta égi patrónusát. A jezsuita rend is nagymértékben hozzájárult kultusza elterjedéséhez.

2.Fehérvár

Székesfehérvár-Felsőváros. Az eredetileg a Piac téren álló szobrot Urli Henrik városparancsnok állíttatta 1705-ben a kurucok városból való kiverésének emlékére. A „kuruc emlékműnek” is emlegetett szobrot Michael Kugelmann készítette. (Az eredeti alkotás 2006-ban a Szent Sebestyén templomba került. A szobor másolata Kocsis Balázs szobrászművész-restaurátor munkája.) Gelencsér Ferenc felvétele, 2002.

Tiszteletére emelt templomaink között a székesfehérvári Fő utcán álló, ma ciszterci templom a legimpozánsabb. Fejér megyében jelenleg több mint harminc szabadtéri szobra látható, ám ez csak töredéke a 19. század második felében meglévő emlékeinek. Névünnepén, május 16-án és az ünnep nyolcadában esténként felkeresték, és virágokkal díszítették szobrait, elimádkozták Szent János litániáját.

3.Mór

Mór. A zárdatemplom előtti Kapucinus téren álló, fehér mészkőből készült szobrot 1746-ban állíttatta Hochburg Domonkos özvegye. Gelencsér Ferenc felvétele, 2004.

A Duna-menti településeken különösen nagy volt a kultusza. Adonyban, Dunapentelén, Ercsiben vízi felvonulást tartottak emléknapja estéjén. Dunapentelén fáklyás csónakokkal vonultak a folyón a szent templomból kihozott szobrával. Ercsiben még a 20. század első évtizedeiben is élt az a szokás, hogy a vízimolnárok Nepomuki Szent János ünnepének estéjén kis fatutajokra ragasztott égő gyertyákat eresztettek a vízre.

4.pusztavam

Pusztavám. A község határában, a Mórra vezető út mentén áll az 1800-as évek második feléből származó alkotás. Gelencsér Ferenc felvétele, 2004

A fényes vízi felvonulást a hagyomány szerint annak emlékére tartották, hogy mikor a vízbefojtott szent holttestét keresték, fénylő csillagok jelezték, hol kell kutatni. Ugyancsak ezért ábrázolják 5,7,9 csillagból álló glóriával Nepomuki Szent Jánost. Az emléknapjához fűződő szokások éltetője mindenek előtt a vízimolnárság volt. Nepomuki Szent Jánost a néphagyomány igen közvetlen szentként tartja számon.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Perkáta. A 62. számú főút mellett, a Völgyben álló szobor. Fehér, festett mészkőből készült 1800 körül. (2006-ban teljesen felújították, az addig földbe süllyedt talapzata ekkor került elő.) Varró Ágnes felvétele, 2009.

 

Nevét gyakran becéző formában Szent Jancsinak, Jánoskának emlegetik. Székesfehérváron például a diáknyelv a belvárosi Szent János közt gyakran Szentjancsi közként emlegette. Szobraihoz is számos tréfás történet fűződött. Például Dunapentelén eredetileg a falu felé néző Duna – parti szobrát egyszer megfordították, nyakába tarisznyát akasztottak, s hátára egy cédulát tűztek, amire a szobor nevében üzenetet írtak, „aki” azt üzente, hogy miután nem törődtek vele, elhanyagolták, átmegy a szemközt lévő községbe, Szalkszentmártonba.

 

6.szbattyán

Szabadbattyán. A Sárvíz közelében, a templom mellett álló szobrot 1734 körül állíttatta Batthyány József pozsonyi prépost. Gelencsér Ferenc felvétele, 2004.

Szent János megjelenítése mindig papi ruhában történik, karján halotti kereszttel, amely alatt gyakran a mártírság jelképét, a pálmaágat is láthatjuk. Fején ott a biretum, a papi sapka, teste S alakot formáz, tekintete a feszületre simul. Ábrázolásain mutatóujját gyakran a szája elé teszi, ez a gesztus a gyónási titok megtartására emlékeztet. Szabadtéri szobraihoz a 20. század közepéig közösségi vallásos áhítat is fűződött. Különösen tisztelte őt Amadé László (1703-1764) barokk kori költő, aki több verset, dicsőítő himnuszt, fohászt is írt Nepomuki Szent Jánoshoz.

 

Oh szent János! te bizonyos
Hirnév bajnokja!
Böcsületnek s jó hirnévnek
Nagy pártfogója!
Ments meg a rosz nyelvektűl.
Gyalázó emberektűl,
Kisebbségtűl
Rövidségtűl,
Ments meg ezektűl.

 

 

dr. Varró Ágnes néprajzkutató

 

Felhasznált források:
Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon, I. Budapest, 1959.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I. Budapest, 1977.
Gelencsér József: A titkok őrzője, a hírnév vivője. Fehérvári Hét, 1991. május 17.
https://mek.oszk.hu/00500/00590/00590.htm#153

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s