Katonazenészek napja

2003 óta április 30-án Lehár Ferenc születésnapja alkalmából a Magyar Honvédség fegyvernemi napja, a katonazenekarok és katonazenészek ünnepe. Lehár Ferenc neve nem csenghet ismeretlenül a zenekedvelők körében. Számos opera és operett zeneszerzője 1899-ig katonazenekarban is játszott. A katonai célokra felhasznált zene egyidős az emberiséggel, hiszen hamar tudatosan kezdték el használni a hangot, mint természeti jelenséget. A ritmikus hangok élénkítő hatással hathatnak a harcba indulókra, valamint a legkönnyebb módja annak is, hogy elsőként tudja közvetíteni a legfontosabb változásokat a csatatéren.

2018_1_943

Fotó: Székesfehérvári magyar királyi V. honvéd-kerületi zenekar,
SZIKM- Újkortörténeti gyűjtemény

A magyar katonazene története, ahogy a többi európai országban hadi zenészekkel úgynevezett „hangászokkal” indult. A 17. század végére a katonaság, már szervezettebb formában jelenik meg. Laktanyák épültek, egységessé válik a fegyverzet és az egyenruha, fejlődik a katonai vezénylés rendje, rendszere melynek állandó kísérője lett a katonazene. Tábori és szolgálati zenei jelek rendszere alakult ki ez által. A 19. század magyar polgárosodás folyamatában és függetlenedési törekvése hozta létre az első önálló Magyar Honvédséget, ahol aktív szerepet töltöttek be a katonazenekarok. Fontos szerep jutott a katonazenészeknek az 1848-49-es szabadságharcban. Mindenhol ott voltak reményt és hitet önteni a harcoló katonák és civil lakosságba. A modern kori honvédelem alappillérének tekinthető az 1868-ban létrejövő Magyar Honvédség. Néhány év kellett, hogy a katonazenekarok is megtalálják a helyüket a létrejött új szervezetben. 1896-ra sikerült megteremteni a szakmai, szervezeti és működési struktúra alapjait és törvényi hátterét melyben rendelkeztek a zenekarok pénzügyi és kiképzési hátteréről. A katonazenekarok a magyar kulturális élet meghatározó szereplőivé váltak. Abban a városban ahol katonazenekar állomásozott pezsgő kulturális élet alakult ki. Nem volt ez másképpen Székesfehérváron sem. Fehérvár garnizonvárosi szerepéről hosszasan lehetne értekezni, de rövid kitérőként csak megemlítem, hogy „Buda jobb karja” mindig is fontos stratégiai és logisztikai központ az elmúlt évszázadok során. Ahogy a 19. század elején úgy az I. és II. világháború idején, mind a mai napig magas katonai parancsnokságok székhelye. Jelentős katonai építkezések és fejlesztések jellemzik ezeket az időszakokat. Kiemelkedőnek tekinthető Say Ferenc tervei alapján épül 1884-ben a 17-es Honvédlaktanya és az azt megelőző évben az V. Honvéd Kerületi Parancsnokság (ismertebb nevén a Honvéd Tiszti Pavilon) épülete. A laktanya épületét melléképületekkel bővítették és ez lett az „otthona” az ezred zenekarának 1896-tól. A zenekar karmestere Fricsay Richárd lett, aki családjával 1897-ben érkezett Székesfehérvárra. A közvetlen katonai feladatok mellett a zenei élet fellendítése is a céljai között volt. Fricsay egyfajta összekötő kapocs lett a honvédség és a város civil lakosai között. Első, nagy sikerű koncertje az V. honvédkerületi zenekarnak 1898-ban volt, mely nagy sikert aratott a város lakossága körében. Zenekarával az egész Dunántúlt bejárta.

 

2018_1_945-jav

Forrás: SZIKM- Újkortörténeti gyűjtemény 

A város 1901-ben fontos mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy megalakult a székesfehérvári Zenekedvelők Egyesülete. Az egyesület fénykorának tekinthető Fricsay karmesterként való közreműködése 1904-1913 között. A Zenekedvelők szimfonikus zenekara a katonazenekar fúvósaival egészült ki. Népszerűségüket növelte, hogy mind a helyi mind –elsősorban- a fővárosból érkezett művészekkel egészült ki a zenekar a hangversenyeiken. Fricsay zenepedagógusként is részt vett a város életében. Az állami fő-reáliskolában és a leánygimnáziumban tanított. Nem csak kiváló karmester, de zeneszerző is volt. A katonazenekar 1913-as távozásával az egyesület fúvósok nélkül maradt. Ennek megoldására és az „utánpótlás nevelésére” alakult meg Hermann László igazgatásával a városi Zeneiskola.
2002-ben Székesfehérvár városa megalapította a Fricsay Richárd Zenei Díjat, amelyet minden évben október elsején a Zenei Világnapon adnak át azon művészeknek (karnagyok, együttesek, előadók, zenetanárok) akik több éven át jelentős értékekkel gazdagították Székesfehérvár zenei életét.

 

Források:
http://www.fricsay.hu/

Parlando Zenepedagógiai folyóirat 2015-5 Szabó Balázs: Fricsay Richárd Székesfehérváron
http://www.parlando.hu/2015/2015-5/SzaboBalazs-FricsayRichard.pdf

Demeter Zsófia: A derék város Székesfehérvár Anno… 3.

 

-Léczfalvy Lilla-

gyűjteménykezelő

Szent István Király Múzeum

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s