Néprajzi kincsestárunkból – a türelemüveg

1 vers─ 1 tárgy

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

(Pilinszky János: Harmadnapon, részlet)

A Golgota─jelenet, a keresztre feszített Krisztus ábrázolása gyakori az úgynevezett türelemüvegekben. A paraszti kultúra tárgyi világában nagyon kevés volt az ehhez hasonló, igazi dísztárgyként szolgáló darab. Helye a szoba központi részén, a sublóton berendezett szent sarokban volt. A tárgytípus készítése Németországból ered. Itt már a 16. században készültek palackba zárt hajómodellek. Hazánkban a 18. századtól kezdték készíteni a főleg szakrális témákat megjelenítő türelemüvegeket. A tárgytípus elnevezése kézenfekvő, hiszen sok-sok türelem, idő kellett megalkotásukhoz. Készítőik között gyakran találunk pásztorokat, rabokat. De hogyan kerültek a kis kompozíciók a szűk nyakú üvegpalackokba? Kétféleképpen. Az egyik típusba azok a munkák tartoznak, amelyeknél a szobrocskákat előre elkészítve, összecsukva helyezték a palackba, ahol egy fonal segítségével egyetlen mozdulattal szétnyitották. Így készültek a Németországból ismeretes hajómodellek. A másik típus esetében a kompozíció egyes elemeit aprólékosan kifaragták, majd dróttal a palackba csúsztatták és ott ragasztották össze. Ezzel a technikával készült a képen látható, a Golgota─jelenetet ábrázoló türelemüveg is, 1890-ben Székesfehérváron. A készítő, Láng Ignác ajándékozása révén került a Szent István Király Múzeumba, ahol a néprajzi állandó kiállításban látható.

dr. Varró Ágnes néprajzkutató

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s