Egy különös tudomány

A Fekete Sas Patikamúzeum új sorozata, a PATIKALEIDOSZKÓP rendezvényén egy gyakran félreértett tudományágról beszélt dr. Bobory Dóra történész. Különleges világba, az alkímia történetébe kalauzolt el bennünket.

Ez a furcsa tudomány hosszú időn át kétes hírű foglalatosságnak számított, követőit hol bolondnak, máskor pedig egyenesen csalónak bélyegezték. Ezt jól mutatják a 16-18. századi zsánerképek is, melyeken az alkímia művelőit munka közben ábrázolják: rendetlen környezet, szedett-vedett munkaruha, elkeseredett arcok, lombikok, tűzhelyek. Későbbi ábrázolásokon már rendezettebb labort látunk, némileg jobban öltözött mesterek és famulusaik szorgoskodnak azon, hogy elméleteiket a gyakorlatban teszteljék.
Az előadó hangsúlyozta: az alkímiát sosem lehet csak elméletnek, vagy csak gyakorlatnak nevezni, a kettő mindig együtt járt. Az alkímiát szinte lehetetlen pontosan definiálni. A legújabb kutatások konklúziója éppen az, hogy az alkímia egy rendkívül összetett, rengeteg hatást magában hordozó hagyomány, számos filozofikus elemmel. Az ókorból eredő kutatási irányzatokat és korábbi ismereteket nem írta felül, az új és érdekes kísérleteket pedig egyszerűen magába olvasztotta.
Amikor a 12. században a nyugati világban először jelent meg az alkímia tudománya, akkor és még századokon át, sok előítélet övezte. A középkori skolasztika hosszú ideig nem tudta „hová tenni” az iszlám közvetítéssel érkező jövevényt. Így sem a gyakorlati, sem pedig az elméleti, szabad filozofikus tudományok közé nem illesztették be. Az egyház is sokáig tiltotta, noha klerikusok között is előfordultak művelői. Az alkímiát sajátságos szaknyelvezete a kívülállók számára titokzatossá, misztikussá tette, de jelrendszerét sokáig használták még a későbbi korszakokban is.
Az alkímiai kutatások legfőbb céljai közé tartozott az ún. bölcsek kövének megtalálása, előállítása, ami segítené a közönséges fémeket arannyá változtatni, azaz az aranycsinálás titkának felfedezése. Több európai fejedelmi udvar szerelt fel és tartott fenn ilyen céllal műhelyeket, azt várva, hogy a pénzhiányt orvosolják. Miután sikerrel nem járhattak e kísérletek, gyakran válogatott kínzások között végezték ki a kudarcot vallott alkimistákat.

dsc_1402

Másik fontos kutatási cél az úgynevezett élet vizének vagy életelixírnek az előállítása volt, ami örök egészséget, illetőleg tartós gyógyulást adhatott volna használójának. A számos lepárlással, finomítással az anyagok kvintesszenciáját szerették volna kinyerni, ami elvezetett volna az óhajtott hosszú, egészséges élethez. Így sikerült például felfedezni a különféle alkoholokat amiket eleinte orvosságként alkalmaztak fájdalomcsillapításra és kedélyjavításra. Munkájuk során számos véletlen találmány is született, így pl. az európai porcelán is, amit a fogságban tartott patikus, Böttger kísérletezett ki a 18. század elején.

A több korszakot átívelő előadásban, a 16. században élt magyar főnemes, gróf Batthyány Boldizsár levelezését elemezve betekintettünk egy jól szituált alkimista hétköznapjaiba. A reformáció idején Nyugat-Magyarországon élt főúr számtalan módon támogatta a kultúra ügyét. Kapcsolatban állt pl. a híres botanikussal Carolus Clusiusszal, érdekelte az asztrológia, a csillagászat és számos egyéb tudományág is. Gazdag könyvtárában több nyugati kortárs tudós művei voltak megtalálhatók. Batthyány Boldizsárról először Barlay Ö. Szabolcs történész írt cikkeket az 1980-as években. A kutató a főúr – több esetben nyugat-európai – magánlevelezéseit tanulmányozta, ugyanis Batthyány ezekben már az alkímiára is hivatkozott.
Előadónknak, dr. Bobory Dórának a Batthyány Boldizsár életét bemutató könyve (amely az alkímián kívül a botanikát, orvoslást és a könyvgyűjteményét is tárgyalja) 2009-ban jelent meg angolul, 2018. májusban pedig a magyar olvasóközönséghez is eljutott. A történész most a Batthyányhoz írott, tudománytörténeti szempontból érdekes levelek közül válogatva egy levélkiadáson dolgozik, amelynek megjelenése ez év vége felé várható. Az alkimista főúrtól néhány tucat levél maradt fenn csupán, de a hozzá írott levelek elemzése rávilágít a kora újkori alkímia magyarországi mibenlétére: kik voltak valójában a művelői, s hogy milyen problémák foglalkoztatták őket.
Előadássorozatunk első része remekül debütált, egy nagyon érdekes tudomány kulisszatitkaiba kaptunk bevezetést, ami további kutatásra, olvasásra biztatja a lelkes érdeklődőket. Kíváncsian várjuk a folytatást.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s