A múzeumi terepbejárás-keresőzés során nem egyszerűen kincseket keresünk, mi a történelmet, a tárgyak mögött megbúvó történeteket keressük, lelőhelyeket azonosítunk, viszünk térképre, tárgyakat határozunk meg, illesztjük őket a megfelelő korszakba és igyekszünk megrajzolni velük az egyes korszakok életmódját, történetét. Az illegális fémkeresőzés ezzel szemben pusztán kifosztja a lelőhelyeket, helyrehozhatatlan károkat okoz. A törvénytelen kincskeresés ellen évek óta terjedő jelenség a közösségi régészet…
November 18-ára, vasárnapra közös fémkeresős-terepbejárásra hívtuk a múzeum fémkeresős csapatát egy Aba határában fekvő régészeti lelőhelyre. Meglepően sokan, 23 fémkeresősünk jelentkezett az önkéntes munkára, amiben részt vett a járási hivatal örökségvédelmi szakértője is. Gyönyörű, napsütéses időben indultunk.
A területen meglepően sok római kori fémleletet találtunk, érmeket, csatokat, fibulákat, azaz ruhakapcsolótűket és töredékeiket. Ez azért is érdekes, mert kerámiatöredékeket viszont alig gyűjtöttünk, pedig a régészeti lelőhelyek kiterjedését általában a felszínen heverő cserepek szokták jelezni.
A kutatásunk hátterében az állt, hogy kb. 1 hónappal ezelőtt a rendőrség 3 illegális fémkeresőst vett őrizetbe a területen. Azt gyanítjuk, hogy a területet már korábban is rendszeresen fosztogatták illegális fémkeresők, akik hatalmas, felbecsülhetetlen értékű károkat okoznak az országnak, a régészettudománynak, a múzeumok látogatóinak. Becslések szerint több száz millió forint értékű régészeti lelet kerül ki az országból évente az illegális fémkeresősök miatt. Ahogy egy tapasztalt önkéntesünk Aba határában megjegyezte: látható, hogy az arany- és ezüsttárgyakat már kiszedték előttünk. Az illegális kincskeresők emellett tönkre teszik a rétegeket, a régészeti jelenségeket, szétdúlják a földvárakat, sírokat, az egykori települések házalaprajzait, kerítés-árkokat, hulladék- és agyagnyerő gödröket, amelyek mind-mind fontos információt adnának a régészeti leletek értékeléséhez. A múzeumi fémkeresős csapatunk tagjai ezzel szemben engedéllyel rendelkeznek, évek óta dolgoznak együtt régészekkel Fejér megyében és a megyén kívül is. A régészek felügyelete mellett az előkerült leleteket a GPS koordináták rögzítésével gyűjtik össze a múzeum számára. A tárgyak ezután restaurálásra kerülnek, majd, remélhetőleg egy kiállításon is bemutatjuk őket. A restaurált érmek, ékszertípusok pontos azonosításával és a leletek helyének rögzítésével körvonalazni tudjuk a terület római kori történetét. A múzeumi terepbejárás-keresőzés során nem egyszerűen kincseket keresünk. Mi a történelmet, a tárgyak mögött megbúvó történeteket keressük, lelőhelyeket azonosítunk, viszünk térképre, tárgyakat határozunk meg, illesztjük őket a megfelelő korszakba és igyekszünk megrajzolni velük az egyes korszakok életmódját, történetét. Az illegális fémkeresőzés ezzel szemben pusztán kifosztja a lelőhelyeket, helyrehozhatatlan károkat okoz.
A törvénytelen kincskeresés helyett/ellen évek óta terjedő jelenség a közösségi régészet. Pest megyében, Veszprém megyében és más területeken is, egyre több fémkeresős kapcsolódik be önkéntesként a múzeumi munkákba. A közösségi régészet egy éppen születőben, alakulóban lévő jelenség, működése nem egyszerű, hiszen jelentős plusz munkát jelent az amúgy is leterhelt restaurátoroknak és régészeknek. A közösségi régészet ugyanakkor csodálatos dolog, ahol lelkes önkéntesekkel dolgozhatunk együtt, akik nemcsak november 18-án, de az elmúlt hónapokban is számos hasznos információval segítették a régészeti lelőhelyek védelmét.
2018. november 18.
–Kovács Ágnes-
régész,
Szent István Király Múzeum
SZIKM blog 