Páratlan kegytárgy Székesfehérvárról

Az érdeklődés középpontjába került a székesfehérvári Szent István király – székesegyházból, régészeti ásatás során előkerült 800 éves, zománcberakású limoges-i korpusz. A román stílusú kegytárgy páratlan értéknek számít a város ezeréves történelmét és vallási hagyományait figyelembe véve. A műkincset 2018. november 5-től Székesfehérvár Városházán tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitón Dr. Cser-Palkovics András polgármester és a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke, Spányi Antal is köszöntőt mondott. Reich Szabina a Városházán előadást tartott a kincs feltárásának körülményeiről.

A város legmagasabban fekvő dombján egykor egy négykaréjos Árpád-kori templom állt (amelyet a köznyelv ma is „Géza nagyfejedelem kápolnájaként” ismer). A feltárások során a kutatók megállapították, hogy a templom keleti karéját a 14. században elbontották, mert megtoldották egy hosszházzal és egy sokszögű szentéllyel.

– Az utóbbiakról az elmúlt hónapok során kiderítettük, hogy „benyúltak” a jelenlegi székesegyház alapjai alá. A karéj többi részét elbontva a hosszházat később tovább bővítik és háromhajós templommá alakítják. Ez a bővítés feltehetően már a Zsigmond-korban történt – fogalmazott érdeklődésünkre Reich Szabina.

Limoge-i korpusz4

Ebből következett, hogy az új templom, mindig is a korábbi négykaréjos templom részét képezte, ahogyan a templom részének számított a két torony is, amelyek szentélyként szolgáltak. Az egyházi épületet a barokk korban kibővítik keleti irányba. A limoges-i korpusz is innen, az Anjou-kor templom szentélyéből került napvilágra.
Régész munkatársunk hangsúlyozta, hogy a kegytárgy meglelése több szempontból is fontos, mérföldkőnek számít: egyrészt hangsúlyozza a város történelmi jelentőségét és egyházi szerepét. A korpusznak az egykori szentélyben történt megtalálása arra utal, hogy az egyházi épület magas színvonalú kegytárgyakkal volt felszerelve.

Reich Szabina ezzel összefüggésben elmondta, hazánkban eddig több, mint ötven limoges-i tárgy került elő, ám azok „csupán” töredékeknek számítanak. A kollekció ezzel a székesfehérvári emlékkel gazdagodott. A kegytárgy további jelentősége abban mutatkozik, hogy városunk történetében első ízben került elő korpusz.

Limoge-i korpusz9

Érdeklődésünkre, hogy milyen módon lehetett megállapítani a korpusz származási helyét, megtudtuk: elsősorban a lelet díszítőeljárásai nyújtottak segítséget. A dél-franciaországi Limoges a középkorban zománcművészeti „fellegvárnak” számított. Az egyik ilyen helybéli műhely mestereinek jellegzetes ábrázolástechnikái és díszítőmotívuma láthatók a korabeli Krisztus-ábrázoláson is.
További fontos kérdés, hogy milyen úton került a középkori Magyar Királyság területére a korpusz? Munkatársunk elmondta, lehetséges, hogy kereskedelmi úton került Székesfehérvárra, vagy pedig az itt szolgáló francia klérus valamelyik tagja hozta magával.

Valószínűsíthető, hogy a fehérvári lelet egykor egy körmeneti kereszt részét képezte. Eredeti formájában egy szarvasi példány maradt fenn Magyarországon. Ezen látható maradt a keresztkialakítás és a rajta elhelyezett Krisztus -ábrázolás is.
A kiállítást követően a korpusz visszakerül a székesegyházba. A tervek szerint a bazilika oldalsó kápolnájában kiállítóteret alakítanak ki, a szakrális tárgy ott kap majd helyet, ahol a kutatók valószínűsítik, hogy eredetileg is állhatott- a bazilika szentélyében.

 

Szöveg és fotók: Sz.G.
Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s