A Mátyás-emlékév alkalmából múzeumunk dr. Apai Gabriella műemlékvédelmi szakmérnököt, a város egykori főépítészét kérte fel „Középkori örökség a Mátyás-kori Fehérváron” című előadásának megtartására. A hallgatóság a humanista művészek foglalkoztatásával a reneszánsz művészetet Itálián kívül először hazánkban meghonosító uralkodó bemutatása helyett a királyi városban az elődei örökségét tiszteletben tartó építtető tevékenységéről kaphatott vetített képekkel gazdagon illusztrált áttekintést.
Fehérvár (Alba Civitas) Géza fejedelemhez kapcsolható alapítását követően a szentistváni örökségnek köszönhetően épült fel az egyházi és államjogi funkciókat ellátó, királyi esküvőknek, temetéseknek is helyt adó koronázótemplom. Mátyás király nagyszabású mecénási tevékenységének köszönhetően a Szűz Mária bazilika támpillérekkel erősített késő-gótikus hálóboltozattal került befedésre, a fennmaradt alapfalak és Bonfini leírása szerint pedig sírkápolnával tervezett – de a király haláláig befejezetlen – reprezentatív szentélybővítésre is sor került.
Egykorú, máig fennmaradt Mátyás-kori épülete városunknak a hálóboltozatos, pálcatagozatos kapuval készült Szent Anna kápolna, melyet a városnéző séta alkalmával meg is tekinthetett a hallgatóság.
Magony Imre kalauzolásával Melocco Miklós Mátyás-emlékműve éppúgy bemutatást nyert, mint Kocsis Balázs Mujkó-szobra. A séta a középkori romkertnél való emlékezéssel zárult.
