Válogatás a Batthyányiak családi könyvtáraiból

A szerteágazó ősi Batthyány család tagjaihoz számos könyvgyűjtemény létrehozása kapcsolódik. Ilyen a XVI. század második felében Batthyány III. Boldizsár által alapított, majd Ferenc és Ádám által gyarapított, később töredékeiben Körmendre került könyvgyűjtemény; a XVIII. században Batthyány Lajos Ernő nádor és fia Tódor által összegyűjtött, majd Rohoncról Batthyány Gusztáv felajánlásaként Batthyány Kázmér könyvtárával együtt 1838-ban a Magyar Tudós Társasághoz került könyvtár; ugyancsak a XVIII. században Batthyány József hercegprímás által gyűjtött, az esztergomi főszékesegyházi könyvtárat gazdagító anyag; vagy az 1798-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította gyulafehérvári Batthyáneum (latin nevén Biblioteca Batthyaniana). E jelentős gyűjtemények mellett a család tagjai valamennyi lakhelyükön rendelkeztek kisebb-nagyobb könyvtárral. A Szent István Király Múzeum könyvtárában a Fejér megyei ősi Batthyány-fészek, Szabadbattyán valamint Polgárdi kastélyaiból származó köteteket őrzünk.

 

1929-ben Blau Arnold szabadbattyáni földbirtokos 232 darab nyomtatvánnyal gazdagította a könyvtárat, melyek a Batthyány-könyvtárból származtak, és eredetileg a falu egykori ura, a Polgárdiban született gróf Batthyány Imre (1781–1874) főlovászmester, Zala megyei főispán tulajdonában voltak. A szabadbattyáni kúriát a Batthyány család a XVIII. század végén építtette, a XIX. század végén gróf Batthyány Emma Róza (1820–1893), az akkori tulajdonos alakíttatta át és a benne lévő ingóságokkal együtt jóval a grófnő halála után, 1910-ben vásárolta meg Blau Arnold. A múzeumban lévő anyag bizonyára csak töredék, és a könyvek egy része még a kastély eladása előtt ismeretlen helyre került. A visszaemlékezések szerint ugyanis Blau Arnold a berendezésen alig változtatott, és érintetlenül hagyta a folyosón lévő könyvszekrényeket is. A könyvtár-töredékben néhány antikva, több XVII–XVIII. századi külföldi nyomtatású mű, valamint sok XIX. századi magyar vonatkozású munka található, a könyvek egy részében látható Batthyány Imre bejegyzése, egy szépirodalmi műben Emma Róza, egy másik kötetben pedig Emma Róza férje, az olasz származású Andreoli Ferenc tulajdonosi bejegyzése olvasható. A kastély épületét a II. világháború után a környék lakói olcsó építőanyagként használták, és olyan állapotba került, hogy le kellett bontani.

Batthány-könyvek-14A legtöbb kötetet számláló, könyvtárunkba bekerült főúri könyvtár-töredék a polgárdi Batthyány-kastély könyvtárából származik. Polgárdi a németújvári Batthyány grófok egyik legrégibb birtoka volt, első kastélyukat az 1700-as években emelték barokk stílusban, később klasszicista stílusban átépítették. A birtok és a kastély mindvégig egyenes ágon öröklődött, az utolsó tulajdonos, Lajos Győr vármegye és Győr örökös főispánja, országgyűlési képviselő gróf Andrássy Ilonával, a miniszterelnök lányával kötött házasságot, a házasságukból egy lány és egy fiú született. A fiú, Gyula festőművész lett, a szecessziós festészet neves alkotója. A kastély a II. világháborúban tönkrement, a könyvtár egy részét az orosz katonák eltüzelték, majd az épület romjait a falu lakossága széthordta, végül lebontották. A könyvtár megmaradt darabjait Fitz Jenő néhai múzeumigazgató visszaemlékezése szerint Batthyány Gyula saját kezűleg szállította be a múzeumba. A Polgárdiból származó könyvek hovatartozását tulajdonosi bejegyzés, ex libris, illetve címerrel, ritkábban monogrammal díszített egységes historizáló kötés és a beragasztott könyvtári címke jelzi.

 

Batthány-könyvek-3A köteteket félbőr, néhányat bőr, esetleg a régieket pergamenkötésbe kötötték, a gerincen a grófi koronát és a Batthyány címer kiterjesztett szárnyú pelikánját, vagy Batthyány Géza monogramját helyezték el. Sok kötetben Batthyány Lajos szép ex librise, egy kötetben pedig Batthyány Gyula minden bizonnyal saját tervezésű ex librise látható. A régi bőrkötésű vagy pergamenkötésű kötetekre a címert utólag ragasztották fel. Ehhez egységes, kis alakú piros címkéket használtak, melyre a címert arannyal nyomtatták. A múzeumi leltározás folyamán a gerinceket kör alakú címkével látták el. Az állományt egykor 17 szakcsoportba rendezték, és folyószámmal látták el. Az utolsó szám a 4581-es, amiből arra következtethetünk, hogy a Batthyány-gyűjteményben legkevesebb 4581 kötet volt. A könyvek többsége a XVIII–XIX. században került sajtó alá. A gyűjteményben a család több tagjától található tulajdonosi bejegyzés.
A polgárdi és szabadbattyáni könyvtárak rekonstruálását Frigyik Katalin könyvtáros kutatása tette lehetővé

Braila Mária

Fotók: archív és Szűcs Gábor

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s