A földre szállt mennyország

A Szent István király székesegyház építése befejezésének 250 éves évfordulója alkalmából rendhagyó tárlat várja az érdeklődő közönséget augusztus 3-tól a Csók István Képtárban. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és Szent István Király Múzeum közös szervezésében megvalósuló kiállításon lenyűgöző képzőművészeti alkotásokkal, műkincsek, barokk ritkaságok bemutatásával kívánnak a kornak emléket állítani. A tárlat anyagának jelentős részét a székesfehérvári bazilika különleges templomi értékei, ritkaságai szolgáltatják. A kulturális rendezvényről Dr. Nagy Veronika és Gaylhoffer – Kovács Gábor művészettörténészekkel, a kiállítás kurátoraival beszélgettünk.

Dr. Nagy Veronika: A barokk stílus a mély vallásos érzelmek korszakát jelentette. Ennek megfelelően a művészet formanyelve sem választható el ezektől az érzelmektől, a korszak templomdekorációja sem különíthető el ettől a gondolatvilágtól. A barokk templombelsőről elsősorban a túláradó pompa, a ragyogás jut eszébe a látogatóknak. Kiállításunkban ennél még mélyebb tartalmi összefüggéseket is szeretnénk megmutatni. A Szent István király székesegyház valamennyi dísze, a falképek, szobrok, freskók, olajképek, mind-mind egy üzenetet hordoznak, amire a címben is utaltunk: „A mennyország földre szállt”. A látogatóknak, a híveknek bepillantást enged a mennyország csodálatos világába.

Azt gondolom nem csak a vallásos emberek, nem csak a szakrális élményt kereső látogatók számára, hanem önmagában a művészeti értékeket, különlegességeket megcsodálni vágyó nézőknek is páratlan élményt kínál ez a kiállítás. Az Önök számára, szakemberként milyen üzenetet hordoz a tárlat anyaga?

Gaylhoffer-Kovács Gábor: Több éve foglalkozom már a székesegyház történetével. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének egyik kutatási projektje éppen Magyarország barokk falképfestészetével foglalkozik. Ennek kapcsán Smohay Andrással, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatójával közösen dolgoztuk fel a Szent István király bazilika Johann Ignaz Cimbal által készített freskóit. Hozzám elsősorban ezek a freskók, Cimbal alkotásai állnak közel, az ő munkásságával foglalkoztam eddig a legtöbbet. Keze munkáját dicsérik a bazilika mellékoltár képei is. A bécsi festőt a hamarosan megnyíló kiállítás „sztárjának” is nevezhetjük.

A kiállításon több évszázad remekei „találkoznak”. A korabeli művészek nyilván nem vehették figyelembe ezeket a szempontokat. Mi a tapasztalat, a századok különböző műkincsei milyen egységet képeznek?

Gaylhoffer-Kovács Gábor: A székesegyház abban a szerencsés helyzetben van, hogy belső megjelenését döntően a barokk stílus határozza meg. A következő évszázadok során ezek a műtárgyak – a falképeket is beleértve– számos restaurálást, javítást éltek meg. Elsősorban ezek a beavatkozások okoztak kisebb-nagyobb változásokat. 2017-ben komplex kutatásokat és restaurátori vizsgálatokat végeztek, ennek során a korábbi átalakítások nyomait és következményeit vizsgálták. A történeti rétegzettség tehát ilyen formában létezik. A legújabb kori műemlékvédelmi elvárásoknak megfelelően ezeket meg is kell majd őrizni és szeretnék bemutatni a nagyközönség számára, mert ezek igazi érdekességet jelentenek.

barok-szikmblog4

Melyek lesznek a tárlat meghatározó elemei?

Dr. Nagy Veronika: Minden meghatározó és lényeges műfaj az egészen különleges elemekig képviselve lesz ezen a kiállításon. Bemutatjuk például a templom pilaszterfőit, amelyek közelről megszemlélve valóban csodálatos élményt nyújtanak. Láthatjuk a freskókat és a róluk készült illusztrációkat is. Legmeghatározóbb látványelem a négy oltárkép lesz, de a kisebb predellaképekkel és az oltárszobrokkal is találkozhatnak a látogatók. Mindegyiket közvetlen közelről láthatják.
Különlegességnek számítanak a karzatrácsok a csodálatos akantusz levelekkel, eredeti helyükön ezeket is csak nagyon távolról lehet látni.

Véleményük szerint a Székesfehérváron megrendezett tárlat mennyiben számít egyedinek más, templomi különlegességeket bemutató kiállításokhoz képest?

Dr. Nagy Veronika: Közismert, hogy a barokk templomterek összhatásukban különleges hatást váltanak ki. Most azt szeretnénk megmutatni, hogy a kiállításunkon bemutatott műtárgyak önállóan, a hagyományos értelemben vett múzeumi körülmények között is erőteljesek. Sőt, a helyzet szokatlansága miatt a művészeti erejük még meggyőzőbb tud lenni. Általában nem szokás egyetlen templom műtárgyaiból kiállítást rendezni, egyszerűen mert erre nincs alkalom, ha a templomot használják. Ezért nagy szerencse, hogy ki tudtuk használni ezt a ritka alkalmat, hogy a bazilikát a restaurálás miatt bezárták, és a műtárgyakat az Egyházmegye kölcsön adta.

A kiállított művek az alkotók szándéka szerint minden bizonnyal nem múzeumi körülményekhez lettek szabva eredetileg, mégis, láthatóan jó az „együttműködésük”.

Gaylhoffer-Kovács Gábor: Pontosan ez az izgalmas benne. A látogató most egészen közelről tekintheti meg például a szobrokat. Látványosságnak ígérkezik, kicsit a kulisszák mögé is bepillantást nyerhetnek. De a példánál maradva: a szobrokról kitűnik, hogy „egy nézetre” készítették őket, vagyis hogy alulnézetből, szemből megtekintve legyenek jól befogadhatók. Most viszont körbe járhatók, meg lehet figyelni a hátoldalukat is, amit a szobrász nem dolgozott ki. A festmények esetében kicsit más a helyzet. Alkotóik nagyon alaposan kidolgozták őket, részletgazdagok. Ugyan ez mondható el a freskókról is.

Ezek nagyon izgalmas összefüggések…

Gaylhoffer-Kovács Gábor: Nem volt célunk, hogy felidézzük, vagy megismételjük a székesegyházban látható műtárgyak eredeti szituációit, elrendezését. Ellenkezőleg – arra törekedtünk, hogy a Csók István Képtár kiállítóterében mesterséges környezetben esztétikus, élvezhető, ugyanakkor a megértést, befogadást jól elősegítő installációkat készítsünk el.

barok-szikmblog5

A képzőművészeti alkotások, műkincsek, barokk ritkaságok között az eligazodást mi segíti majd a látogatók számára?

Gaylhoffer-Kovács Gábor: Az ilyen jellegű kiállításoknak ma már szinte kötelező eleme a nagy felületekre történő vetítés. Ez számunkra azért is nagy segítség, mert az eredeti templomteret érthető módon nem vagyunk képesek behozni a kiállítóhelyre, mégis szeretnénk felidézni. Ugyanez a helyzet a freskókkal is. Érintőképernyő is vár a látogatókra, segítségével virtuális túrára invitáljuk őket, bejárhatják a templomteret, megkereshetik benne a műtárgyakat az eredeti helyükön.

Milyen tematika alapján osztották fel a látni valót a képtár két szintje kötött?

Dr. Nagy Veronika: Székesfehérváron az idei év a barokk jegyében is zajlik. A kiállítás a kor képzőművészeti emlékeinek bemutatásával kíván emléket állítani. A Csók István Képtár előcsarnokába lépve egy „intenzív barokk élménnyel” szembesülhet a látogató. Szerettük volna, ha már a kezdet kezdetén láthatóvá válnak a karakteres stílusjegyek. A lépcsőn felhaladva – a beavatási rész folytatásaként – a templomi olajfestmények legszebb részletei tekinthetők meg, majd a lépcsőfordulónál Szent István fejereklyetartójának márvány másolatát lehet megnézni. Az emeleti rész előterében a Szent István király székesegyház történetét foglaltuk össze. Végül a belső tér jeleníti meg azt a szakrális helyszínt, ahol a barokk stílusjegy gondolatiságát kívánjuk hangsúlyossá tenni közönségünk számára. A későbbiekben lehetőség lesz interaktív tárlatvezetés, játékos kérdezz-felelek formában alaposabban is megismerkedni a műtárgyakkal.

A kiállításon bemutatásra kerülő műtárgyakat a templomi átalakítás során restaurálják. A munkafolyamatnak ezt a részét a látogatókkal is megismertetik majd…
Gaylhoffer-Kovács Gábor: Szeretnénk, ha a restaurátori munka bonyolult folyamatát a közönség is figyelemmel követné. Be kívánjuk mutatni, hogy milyen komoly felkészültséget, szakértelmet kíván az a munka, melynek során ezeket a pótolhatatlan alkotásokat megvizsgálják és javítják a szakemberek. Az elmúlt évben komplex kutatás történt mintegy 20 szakember részvételével. Ez országos szinten is egyedülálló, illetve követendő példa a műemlékvédelemben. Mindezek eredményeire tekintettel, a megszerzett tapasztalatokat figyelembe véve végzik majd el a szükséges beavatkozásokat a következő években.

A nagyszabású és rendhagyó tárlat a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum és a Szent István Király Múzeum közös szervezésében valósul meg. Mit jelent a gyakorlatban ez az együttműködés?

Gaylhoffer-Kovács Gábor: A tárlat anyagához több emlék is a Szent István Király Múzeumból érkezik. Megemlíthetjük azt a 18. században készült kovácsoltvas rácsot, amely Szent István fejereklyéjét védte. A műtárgyat korábban az Országzászló téri kiállítóhelyen láthatták az érdeklődők. Most felidézzük az eredeti kontextusát: egy fülkét alakítunk ki a számára, abban a fejereklyetartó márvány másolatát helyezzük el. A Szent István Király Múzeum műtárgya Caspar Franz Sambach osztrák festő rajza is.

Szöveg és fotók: Szűcs Gábor

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s