Az egyedi készítésű népi kerámiák között tartjuk számon a szenteltvíz házi elhelyezésére szolgáló szenteltvíztartókat. Néprajzi gyűjteményünkben őrzött, s jelenleg az Országzászló téri állandó kiállítás tisztaszobájában látható zöld színű, mázas szenteltvíztartó Csákváron készült a 19. század végén.
Alsó része kehely alakú, alul csigavonalban végződik, közepére csillag alakú vésett díszítést helyezett el a fazekasmester. Hátlapján domború technikával készült, vállán palástot, fején koronát viselő, karján a kis Jézust tartó, megdicsőült Boldogasszony alakja látható.
Az ábrázolás emlékeztet a Fejér megyeiek által szívesen látogatott kismáriacelli (celldömölki) búcsújáróhely kegyképének Mária-alakjára. Mária palásttal, köpönyeggel történő megjelenítése a késő-középkortól jellemző. A palást ikonográfiai mondanivalója a Szent Szűz védelmének, oltalmának kifejezése. A szoba bejáratánál a falra elhelyezett szenteltvíztartó Mária alakja a ház lakóinak testi, lelki pártfogását jelképezte.
A szenteltvíztartó a templomi berendezési tárgyak köréből került a vallásos katolikus parasztság szobájába. A templomba való belépést követő térdhajtás és szenteltvízzel való keresztvetés a hely iránt való alázatot és lelki megtisztulást jelképezi. A szenteltvíz paraliturgikus felhasználási tere és lehetősége tágult ki azzal, hogy e tárgy segítségével a szentelmény bekerülhetett az otthonokba és a mindennapokba is. Mind funkciójában mind pedig díszítésében a vallásos áhítat és gyakorlat hordozója volt ez a Csákváron készült szenteltvíztartó is.
dr. Varró Ágnes
néprajzkutató
SZIKM blog 