Húshagyókeddi tikverőzés Mohán

Február 9-én, a jövő kedden (húshagyó) mint minden évben, most is lesz Mohán tikverőzés. Ezt a ma is élő népszokást Pesovár Ferenc néprajzkutató fedezte fel, és neki köszönhetően máig fennmaradt, sőt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére is felkerült 2011-ben.

 

Ebben az évben rövid lesz a farsang. Utolsó napján, húshagyókedden, február 9-én tartják a Székesfehérvárhoz közeli Mohán a máig élő télűző, farsangtemető maszkos alakoskodó szokást, a tikverőzést.

tikverő30asévek

Tikverőzők csoportja az 1930-as években

Moha_1974-11

Pesovár Ferenc kollégáival és barátaival a tikverőzésen 1974-ben

A szokás lényege, hogy különböző jelmezekbe, maszkok mögé bújt 14-18 éves legények csoportja házról házra jár, a tyúkólban megpiszkálják, megütögetik, bekormozzák a tyúkokat (innen a szokás elnevezése: tikverő, tyúkverő), hogy jól tojjanak, termékenyek legyenek. A háziak és a járókelők, a vendégek – különösen a nők – , arcát bekenik korommal. Ez a bohócok feladata, akik a legtöbben (8-12 legény) vannak, kezükben botot visznek, ezzel zörgetik a kerítéseket, bosszantják a kutyákat. Kalapfilcből készült álarcot viselnek kenderkóc szakállal és bajusszal. Ruhájukon színes, hosszú, vékony rongycsíkok lobognak, a zsebükben lévő korommal kenik ki az útjukba kerülő nézőket.

 

 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Tikverőző bohóc

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kormozó bohóc

A tikverőző csoport másik jellegzetes alakja a szalmatörök kezében láncos bottal, fokhagymafűzérrel. Neki van a legnehezebb dolga a nap folyamán, hiszen súlyos szalmamennyiséggel tömik ki a jelmezét. Kéményseprőnek öltözött alak is mindig van a csoportban. A tikverőzőkhöz tartozik még két lánynak öltöztetett legény is, akik ugyancsak álarcot viselnek, kezükben kosarat visznek, amibe a házaknál kapott tojásokat gyűjtik. A tojásokból az esti bálra egy óriási adag rántottát készítenek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szalmatörök kezében láncos bottal

A 20. század első felében hasonló szokás még a Móri-völgy mindkét oldalán lévő községekben jellemző volt farsangkor, napjainkra azonban egyedül Mohán él tovább. Ebben kulcsszerepe volt Pesovár Ferenc néprajzkutatónak, a múzeum 1983-ban elhunyt munkatársának. 1961-ben ő tudósított először a mohai tikverőzésről a Fejér Megyei Hírlap hasábjain és számos cikkben, tanulmányban leírta, népszerűsítette a szokást. Rámutatott, hogy a tikverőzésben termékenységvarázsló, tavaszváró, köszöntő elemek, középkori és újabb eredetű hagyományok élnek harmonikusan tovább.
A tikverőzést a falu közössége szervezi, tartja fenn, élteti évről évre. 2011-ben a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére került fel a mohai tikverőzés, mint példaértékűen megőrzött, gyakorolt hagyományelem, ami kétségkívül a község legnagyobb, külső érdeklődésre leginkább számot tartó eseménye az esztendőben.

dr. Varró Ágnes
néprajzkutató

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s