Tavasszal ismét látogatható lesz Gorsium, a kikapcsolódás antik szigete – készülődhetünk a Floraliára

Európai Uniós forrásból, és Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 200 millió forintos önrészéből,  szinte teljes mértékben megújult a Gorsiumi Régészeti Park,mely 2016. tavaszán ismét fogadja a látogatókat, így már április végén, május elején a hagyományos,  korábban nagy sikereket arató Floralia ünnep alkalmából.  A park látványos fejlesztésekkel bővült: tágas parkolót alakítottak ki a beruházás során, látogató központot  építettek (kiállítótér, mosdók, büfé), felújították a Zichy borospincét, a  Freskós ház fölé egy új, római kori mintára készült védőépületet készítettek, római kori mintára készült, újonnan épült  védőépületben egy lakomaterem,  alatta egy ókori pince látható, a dél-keleti városfal egy szakasza, a műemléki rekonstrukciónak köszönhetően,  két oldal- és egy saroktoronnyal a római kori városfalak monumentális méretét hivatott érzékeltetni, s kilátóként is funkcionál. Mindezeknek köszönhetően eljöhet az az idő, amikor ismét évi 80 ezer fő látogatja meg a Gorsiumi Régészeti Parkot. Nádorfi Gabriella római- és ókori régész, a Szent István Király Múzeum Tudományos osztályának a vezetője, a projekt menedzsereként még nem dől hátra, hiszen a nyitásig  számtalan a teendő.

 

  • Fárasztó, ugyanakkor örömteli időszakon vannak túl. Honnan indultak?

 

  • Igen, mert most valósult meg az az Európai Uniós pályázat, melyre a múzeum öt éve pályázott, s mely gyakorlatilag most fejeződött be – kezdte válaszát Nádorfi Gabriella. – Egy nagyon fárasztó időszakon vagyunk túl, de nem csak a magam nevében mondhatom, hogy reményeink szerint nagy tetszést arat majd a látogatók körében. Gorsium életében ez a munka egy hatalmas előrelépést jelent, hiszen korábban meglehetősen rossz állapotba került a park.  2007 óta a park területén már nem volt kiállítás, le kellett bontani, mert a Zichy pincének egy részén lévő állandó kiállítás anyagai tönkre mentek, miközben a múzeum egyik feladata, hogy az anyagokat megvédje, megmentse az utókor számára. Tehát nem volt  kiállításunk, ugyanakkor nagyon rossz állapotba került a vizesblokkunk, már balkáni körülmények uralkodtak, elavult, elöregedett minden, a karbantartás nem segített. Komoly gondot okozott az iroda- és raktárépületek tetőszerkezete, így a műtárgyakat másutt kellett elhelyezni, mert ha leszakad a tető, megsemmisülnek. Arról nem is beszélve, hogy minden nyirkos, nedves volt, rendre beázott, s ezzel a helyzettel valamit kezdeni kellett.  De le kellett bontanunk a több mázsás kövekből  álló kőtárat is, s ezeket úgy mozgatni, hogy semmi és senki sem sérüljön meg. Itt kell elmondani, amennyiben a pályázatunk nem valósul meg, akkor nagyon komoly gondokkal kellett volna szembenézni Gorsiumban, de a székesfehérvári önkormányzatnak köszönhetően megvalósult. Mert például a vizesblokk állapota miatt a Tisztiorvosi Szolgálat bezáratja a parkot, kiállítás nincs, hiszen nem volt hol  megcsinálni. Rossz is bele gondolni, hogy mi lett volna Gorsium sorsa…

 

  • Holott Aqvincum mellett Gorsium hazánk második legjelentősebb régészeti parkja.

 

  • Mondhatjuk, s bár nem bántom Aqvincumot, hiszen nagyon szeretem őket, de Gorsiumnak az a nagyon nagy előnye, hogy amíg Aqvincum bent van a városban, a település ráépült, így csak bizonyos helyeken látható, szakaszonként tudják feltárni,  addig Gorsium  távol esik a civilizációtól, így a modern kortól egy kicsit elkülönül, nem épült rá semmi. Így teljes egészében feltárható, és bemutatható. Ez nagyon nagy előnyünk.

 

  • A pályázatnak köszönhetően 2016 tavaszán ismét megnyitják a parkot a látogatók előtt.

 

  • Nagyon reménykedünk, hogy így lesz. A munkálatok befejeződtek, de még hátra vannak a szakhatósági engedélyek beszerzése, nem tudom, hogy ez mennyi időt vesz majd igénybe.  Amíg a használatbavételi engedélyekkel nem rendelkezünk, addig a látogatókat nem fogadhatjuk. De azért is kell tavaszra gondolnunk,  mert addig még sok feladatunk van. Igaz, hogy jó pár látványossággal bővültünk, új kiállító terekkel, de azokat be is kell rendeznünk.  De egyértelműen bizakodunk, hogy tavasszal már jó pár látványossággal, közöttük technikai jellegű újdonságokkal szembesülnek majd a vendégeink.

 

  • Amennyiben minden akadály elhárul, s kinyithatnak tavasszal, valóra válik a látogatók régi álma: ismét láthatják a nagy sikerű Floráliát.

 

  • Igen, terveink között szerepel a korábbi programok felújítása. Így tavasszal a Floralia, melynek megrendezéséhez reményeink szerint rendelkezésre állnak majd az anyagi források. Egyértelműen vissza akarjuk hozni, a hagyományaihoz, szokásainkhoz híven,  méltó módon szeretnénk megünnepelni, de a római korhoz kötődő újdonságokkal szeretnénk bővíteni. Hiszen az a célunk, hogy szakmailag Floralia továbbra is látványos és méltó ünnep legyen. Ugyanakkor nagyon szeretnénk visszahozni a Ludi Romani színházi előadást. és jó lenne a régészeti park téli bezárását jelentő, a korábban nagy sikerű Augustaliát is újra bevezetni, mikor is Fitz Jenő professzor körbevezette a látogatókat a parkban, az  abban az évben elvégzett régészeti feltáráson, s azt bemutatta az érdeklődőknek.  Ez egy nagyon jó program volt. Terveink között más új programok is szerepelnek, melyeket az anyagi lehetőségek függvényében szeretnénk megvalósítani. Nem azt mondom, hogy mindent egyszerre, hanem fokozatosan. Szeretnénk Gorsiumot vonzóvá tenni a látogatók számára. A gyerekekre gondolva kialakítunk számukra játszó sarkot, egy olyan helyet, ahol elfoglalják magukat, és rendelkezésükre áll majd a korábbi római játszó asztal is a parkban. Miután a pályázat turisztikai jellegű volt, melynek a többi között az eltöltött  vendég éjszakák, a látnivalók  száma is lényeges szempontja,  a projekt megvalósítása során arra törekedtünk, hogy a látogatók körbejárják majd a területet, megtekintsék az új dolgokat, a kiállításokat, a nagyon hangulatos romterületet, a környéket. Mindezekre egy nap nem is lesz elég,  nem beszélve arról, hogy Székesfehérváron, illetve a város vonzáskörzetében is rengeteg a látnivaló.

 

  • A park fénykorában 80 ezer látogatója volt Gorsiumnak, s ezen a tényen a Turizmus Zrt. marketing igazgatója is meglepődött. A megnyitást követően, a közeljövőben elérhetik, felül múlhatják ezt a számot?

 

  • Remélem, hogy igen. Tény és való, hogy ennyi látogatója volt a parknak. Az 1970-es évek közepén, amikor a jelenleginél jóval kisebb Gorsiumban elindult egy nagy változás, akkor ugrásszerűen megnőtt a látogatók száma. Szerintem most is erre számíthatunk majd, de ez természetesen a gazdasági helyzettől  és egyebektől is függ. Nem csak Magyarországra koncentrálva, európai szinten régóta figyelem a régészeti parkokat, a működésüket, a látogatói számot, a programokat illetően. És azt is figyelem, hogy mi az ami jó, és mi az ami nem. Ami vonzza, illetve nem vonzza  a látogatókat. Időnként meglehetősen optimista tudok lenni, és úgy gondolom, tudunk majd olyan programokkal elő rukkolni Gorsiumban, például a Florálián kívül is, ami elnyeri a látogatók tetszését. Minden területen a helyi sajátosságok kiemelése a lényeg, ezért azt kell elérni, hogy ne ugyanazt lássák a vendégek, mint például Aqvincumban. Náluk felépült a festő ház, nekünk ilyen nem lesz, nincs is, nekünk majd más lesz. De a korábbi évekhez hasonlóan, ezután is összedolgozunk majd Aqvincummal, hiszen rendkívül jó volt, és most is az a kapcsolatunk. Külföldön is azok a programok a sikeresek, melyeket másutt nem láthatnak. De lényeges szempont lesz, és erről a múzeum vezetésével még tárgyaltunk, a belépőjegyek ára.  Mert ha túl magas, pont az a réteg, akit a téma, a park érdekel, nem tud eljönni, ám az is tény: nem szabad saját magunkat lekicsinyellni a nagyon alacsony jegyárakkal. De sokszor a kevesebb több. Meg kell találunk a megfelelő arányt, s remélem, hogy ez így is lesz.  Visszatérve a 80 ezres létszámhoz, nem biztos, hogy már 2016-ban, de én biztosra veszem, hogy a közeljövőben elérhetjük, felül múlhatjuk ezt a létszámot. Ezért is lesz nagyon fontos a marketing munka, hogy népszerűsítsük a parkot, a programokat.  De érdeklődésben az építkezés ideje alatt sem volt hiány, állandóan jöttek az érdeklődők, vagy telefonáltak, de az építési terület miatt nem engedhettük be őket. Egy osztrák régészeti park példájára térnék: amióta az Európai Uniós fejlesztés után kinyitottak, máris 160 ezres látogatói számot értek el.

 

  • Ön még egyetemistaként, az ásatások résztvevőjeként 1974. óta kötődik Gorsiumhoz, így szakavatott ismerője a parknak, önnél jobban senki sem ismeri.

 

  • Azért jöttem ide, mert szó szerint beleszerettem, s kisebb nagyobb megszakításokkal, folyamatában Gorsium szinte az életem. A nyarakat szinte végig ott töltöttem, de persze elkalandoztam másfele is ásni. Az egyetem után ide, az István Király Múzeumba akartam jönni, de Fitz Jenő is ezt akarta, és sikerült.  Gorsium mellett Szabadbattyán  a szívem másik csücske,  de említhetem még a csákvári temetőt, hogy a kisebbekről már ne is beszéljünk. Ez a három nagyon kötődik hozzám. De lényegében Gorsiumban nőttem fel, rengeteget tanultam. Sokat is dolgoztam, időként bedobtak a mély vízbe, de nagyon jó volt.

 

  • Eredményes évet tudhat maga mögött, egyrészt a régészeti park, másrészt pedig a székesfehérvári Seuso kiállítás miatt, mely nagy sikert aratott.

 

  • Ez utóbbival egy nagy álmom teljesült, hiszen Szabadbattyán és Gorsium lényegében összetartozik. Mondhatom, szakmai életemnek ezek voltak a nagy munkái. Nagyon örültem, hogy a Seuso kincseket sikerült bemutatni a Szent István Király Múzeumban. És ezért ismét csak köszönet illeti Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatát, Cser-Palkovics András polgármestert, Vargha Tamás országgyűlési képviselőt, L. Simon Lászlót, akik egyértelműen az ügy mellé álltak. Ez nagyon sokat számított, hiszen ha nem támogatják, az önkormányzat nem tesz meg mindent a kiállítás érdekében, akkor ez soha nem kerül ide, a városba. De az igazi az lenne, ha visszakerülne a Seuso kincs másik fele, s azt is láthatnánk Fehérváron. Erre egyébként van ígéretünk, de az is nagyon jó lenne, ha a szabadbattyáni épületet is bemutathatnánk. Mert be kell, arról nem beszélve, hogy Gorsium és Szabadbattyán nagyon közel van egymáshoz, és a kettő együtt turisztikailag fantasztikus lehetőséget nyújtana. És tudományos szempontból is jelentős lenne.

 

  • Nyilván tervezik az újabb eltárásokat.

 

  • Igen, tervezzük, hiszen most valami elindult, s ennek nagyon örülünk, de még nagyon sok terepi munka vár ránk. Például falakat kellene konzerválni, meg kell állítani a  ledőléseket. Ehhez a munkához is műemléki tervet kell  készíteni. Szakmailag természetesen nagyon fontos a feltárások folytatása, de amiket feltárunk, azoknál ügyelnünk kell arra, hogy ne induljon el a pusztulási folyamat. És van bizony olyan, amit azonnal konzerválni kellene. Ezek nem a múzeum trehánysága miatt nem valósultak meg, hanem azért, mert az 1980-as évek eleje óta, bizony az a rendszeres falkonzerválási munka, ami korábban volt, sajnos az anyagiak hiányában megszűnt, erre már nem kapott támogatást a múzeum.  De nagyon célszerű lenne, bár ott kevés falat találunk, a díszkutak előtti nagy térnél meg kellene találnunk a déli oldalt, hogy a teret ezzel teljes egészében  feltárnánk, ez látványilag, és szakmailag is sokat jelentene. És vannak korábban félbehagyott részek is, melyeket jó és időszerű lenne befejezni.

 

Matók János

Fotó: Bácskai Gergely, Gelencsér Ferenc

????????????????????????????????????

Nádorfi Gabriella római- és ókori  régész, a Szent István Király Múzeum Tudományos osztályának a vezetője

 

gorsium_kicsi3(1)

20151211_092708gorsium_kicsi4(1)

 

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s