A székesfehérvári királyi bazilika a középkorban

Bizony komoly szaktudás, vagy annak hiányában nagy fantázia kell ahhoz, hogy a Középkori Romkertre pillantva megelevenedjen előttünk az egykori Szűz Mária-prépostság temploma, ahol 37 királyunkat koronáztak meg és 15-öt temettek el. Branczeiz Zsuzsanna rekonstrukciós rajzai most segítenek nekünk, hogy a középkori Magyarország egyik legjelentősebb épülete – amely a Szent István Király Múzeum Dicső évszázadok nyomában c. kiállításának témája és tárgya – újra életre keljen.

nyito2

A templom a XI. században. (Rekonstrukció)

A templom a XI. században. (Rekonstrukció)

Az épület külső és belső megjelenését illetően sok a bizonytalanság. Csak feltételezéseink lehetnek a főhajó és a tornyok magasságáról. Mai tudásunk szerint Szent István temploma hatalmas alapterületű, de alacsony épület volt. Nem ismerjük a XI. századi pillérek méretét és alakját. Valószínű, hogy az apszis előtt megtalált két lépcsőfok az oltár környezetének megemelésére szolgált, és a tőle 16 m-re talált mészkősor a szentélyrekesztőhöz tartozott. A padlóból néhány nagyobb méretű mészkőlap, szürke és fehér, ívesre vagy egyenesre faragott márványtöredék és nyomokban sok helyen megtalált rózsaszínű terrazzó (öntött habarcspadló) maradt ránk.

12 sz

A templom a 12. században. (Rekonstrukció)

Szent István temploma még az Árpád-korban megélt egy átépítést. Jelentősen megváltoztatták a templom belsejét és magassági arányait. lebontották a régi árkádsort a főhajó és a mellékhajó között. Ekkor épült a kerengő, amely körül kolostor jellegű épületek álltak. Az építkezések összefügghettek Kálmán király és utódai fehérvári temetkezésével, amely a Szűz Mária-egyházat az Árpád-dinasztia sírtemplomává avatta. Ebből a korból való a kőfaragványok első nagy csoportja is.

14 sz

A templom a 14. században. (Rekonstrukció)

A XIII. században a templom, mint királyi temetkezőhely elvesztette jelentőségét. Fényét azonban – Szent István kultuszának köszönhetően – az Árpád-kort követően is megőrizte. Károly Róbert, aki leányágon örökölte a trónt, tudatosan választotta az Anjou-dinasztia temetkezési templomául a Szűz Mária-egyházat, ezzel hangsúlyozva jogosultságát az Árpádok trónjára.

A XIV. században már kialakult a királykoronázás állandó formulája. Törvényes király csak az lehetett, akinek fejére a Szent Koronát az esztergomi érsek Szent István székesfehérvári bazilikájában helyezte. Károly Róbert uralkodása alatt, az 1318-as tűzvész után került sor az első nagy gótikus átépítésre.

15 sz

A templom a 15. században. (Rekonstrukció)

A XIV. században a bazilika a királyság legfontosabb temploma. Ebből a korból már nagyszámú írott emlék maradt ránk. Ezekben kápolnákról, oltárok soráról, számtalan ereklyéről és gazdag belsőépítészeti alkotásokról olvashatunk. Az épület hosszanti oldalain kápolnák sorakoztak. A régi és megrokkant délnyugati tornyot a XV. században újjáépítették.

_ _ _

Forrás: Branczeiz Zsuzsanna: A székesfehérvári Királyi Bazilika. A Szűz Mária-prépostág temploma. Középkori Romkert. Székesfehérvár, 2011.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s