Dunajcsik Mátyás – Szotyori László // Új magyarhangok 1.

ÚJ MAGYARHANGOK: A 2012. augusztusában indult eseménysorozatot azért kezdtük el szervezni, hogy a figyelmet újra Székesfehérvár gazdag kortárs képzőművészeti gyűjteményére irányítsuk. Az évad során vendégeink voltak: Krusovszky Dénes, Babiczky Tibor, Áfra János, Nemes Z. Márió, Csobánka Zsuzsa, Tinkó Máté, Gellén-Miklós Gábor, Nagy Koppány Zsolt, Magyari Andrea, Tóth Kinga, kabai lóránt, Barlog Károly, Sirokai Mátyás, Dunajcsik Mátyás.  A Képtár egyes képeihez íródott szövegekből készült limitált példányszámú művészkönyv (tervező: Varga Gábor Farkas) a 2013-as könyvhétre jelent meg. Blogunkon most újra hozzáférhetővé válnak az eredeti szövegek, valamint a könyvben megjelent rövidített, szerkesztett írások teljes változatát is közöljük, hetente egyszer. Az első szerzőnk Dunajcsik Mátyás, aki Szotyory László Zuhatag című képéhez írt verset.

Szotyori László: Zuhatag, 1999

Szotyori László: Zuhatag, 1999

Dunajcsik Mátyás

RIDLEY SCOTT TÉVEDÉSE

.

Szotyory László: Zuhatag c. képe kapcsán

.

Ridley Scott a filmes tájlíra egyik

legnagyobb alakja. Ott van például

a Szárnyas fejvadász nyitóképe

ezerkilencszáznyolcvankettőből,

az eljövendő poszt-Los Angeles

olajmezőként lángoló, sötét és

beláthatatlan víziója, melynek

külön neve van a filmtörténetben:

The Hades Landscape, vagyis hádészi

látkép. De eszünkbe juthat mondjuk a

hetvenkilences Alien-film éppúgy,

mint legújabb előzménye is, a nem

kevésbé mítikus Prometheus.

.

A kezdő képsorokban grandiózus

felvételek a Föld gyermekkorából.

Vulkanikus kősivatagok és

rezzenéstelen víztükrű tavak,

érintetlen, ember nem járta tájak

fölött siklik a kamera, amíg

meg nem áll egy bővizű folyónál.

Marc Streitenfeld zenéjét egy percre itt

megszakítja a zuhatag robajló

hangja, a vízesés fölött pedig

egy óriási repülő csészealjra

leszünk figyelmesek, amelyből egy

Tervezőnek hívott földönkívüli

sétál a vízpartra ünnepélyesen,

amíg a hangsáv felsőbb szféráiban

kóristák, vonósok légiói zúgnak

egy magányos kürtszólamot kísérve.

A Tervező itt veszi magához

azt a fekete, sűrű folyadékot,

ami később olyan sok bonyadalmat

okoz majd a filmben, itt azonban

(legalábbis egyes értelmezések

szerint) az idegen DNS-ével

elvegyülve nem mást indít el,

mint az életet, és így az emberi faj

kialakulását bolygónk felszínén.

.

A jelenetet Izlandon forgatták,

s nem először történt, hogy a sziget

földjét űrutazók lába tapodta.

A tizenkét emberi lény közül,

akik lábukkal illették a Holdat,

kilenc Izlandon készült fel az útra,

az Askja-vulkán sziklás kráterében,

mert ez hasonlít minden földi tájból

a leginkább a Hold felszínére.

S mondják, hogy a leendő űrhajósok

ittlétük során megismerkedtek

Izland nemzeti italával is,

amit más néven Fekete Halálnak

hívnak, mert a nevénél állítólag

csak az íze elviselhetetlenebb.

Azt nem tudjuk persze, Buzz Aldrin

vagy épp Neil Armstrong reakciója

hasonlított-e a Tervezőéhez,

mikor kiitta a saját Fekete

Halálát rejtő méregpoharat,

de elgondolkodtató a párhuzam.

.

Ám térjünk vissza most a vízeséshez,

mert ennek kapcsán tévedett Ridley Scott,

mikor e kulcsfontosságú részhez

ezt a zuhatagot választotta ki

az összes izlandi vízesés közül.

Valószínűleg egyszerűen azért,

mert ez a kontinens legnagyobbja.

Közel száz méter szélességben omlik

itt a víz a negyvenöt méteres

mélységbe a Vatnajökull gleccser

olvadó jegéből Dettifossnál,

másodpercenként százkilencvenhárom

köbméterre rúgó vízhozammal.

Ezek a számok babonázták meg

minden bizonnyal az angol rendezőt.

Pedig ha némileg több érzéke van

a történelmi összefüggésekhez,

találhatott volna nem sokkal messzebb

egy másik, látványra nem kevésbé

elképesztő zuhatagot Izland

megszámlálhatatlan vízesése közt,

ami százszor jobban illett volna a

nagyszabású kezdőjelenethez.

.

Goðafoss vízesése persze csak

tizenkét méter széles, és csak harminc

méter magas, de már a nevéből

sejthető, hogy az ősi istenekkel

jóval szorosabb kapcsolatot ápol:

konkrétan istengyilkosság helyszíne.

Történt ugyanis a Krisztus utáni

ezredik évben (vagy mások szerint a

kilecszázkilencvenkilencedikben),

hogy a pogány és a keresztény hit

kiéleződő konfliktusa már-már

polgárháborút szított a nép között,

s az izlandi törzsfők nagytanácsa

egyetlen köztiszteletben álló

bölcsre bízta, hogy döntőbíró legyen

a sziget lelkéért versengő erők,

a régi és az új világrend között.

Þorgeir Þorkelsson Ljósvetningagoði

egy nap és egy éjjel gondolkodott

egy vastag szőrmedunyha alá bújva,

s talán Krisztus sem volt magányosabb

a pusztaságban, megkísértésének

színhelyén, mint a vén Þorgeir a forró

szőrmedunyha mélyén, egymagában.

De végül döntött: nem kérdés, ki mellett,

és míg szikrázó napsütésre virradt

Izland legsötétebb éjszakája,

a régi isteneknek bealkonyult.

.

(Rossz éve volt ez az isteneknek,

hisz nem csak Izlandon, de Európa

másik végén is megdőlt az uralmuk:

Magyarország is ekkor lett keresztény

királyság Szent Istvánon keresztül,

a Krisztus utáni ezredik évben.)

.

A frissen megtért vén Þorgeir pedig

hazaindulva a nagy gyűlés után

saját kezével vitte el utolsó

útjukra saját istenszobrait, hogy

a ma Goðafossként ismert vízesés

hullámsírjába vesse végül őket.

Itt lett hát vége egy világnak, és itt

kezdődött egy újabb, nem háborúval,

mindössze békés közmegegyezéssel,

amíg a régi istenségek sorban

megsemmisültek a mély mederben.

S ezért lett volna méltóbb hely Goðafoss

a Prometheus Tervezőjének is,

egymásba fűzve két új kor kezdetét.

.

Ez volna hát Ridley Scott tévedése,

s mióta ezt tudom, minden zuhatag

fölött ott látom a csészealjat, és

hallom Streitenfeld kürtjét, miközben

szemembe gyűlnek Þorgeir könnyei.

Az istenek halnak, az emberi él,

s különös gubók szülhetnek pillét:

ilyen az, amikor egyetlen képben

egymásba néz a pop és az öröklét.

.

_ _ _

Dunajcsik Mátyás (1983, Budapest) költő, író, műfordító, szerkesztő. 2011-ben végzett az ELTE bölcsészkarán francia-esztétika szakon. Kötetei: Repülési kézikönyv (versek és prózák Korai Zsolt illusztrációival, JAK-L’Harmattan, 2007); Balbec Beach (tizenhárom távoli történet, Libri, 2012). Fontosabb műfordításai: Alain Robbe-Grillet: Érzelmes regény (Magvető, 2009); Vladimir Nabokov: Laura modellje (Európa, 2011); Oscar Wilde: Dorian Gray képmása (cenzurázatlan kiadás, Helikon, 2014). 2010 és 2011 között a Magvető kiadó nemzetközi jogokért felelős kapcsolattartója, 2011 és 2014 között a Libri kiadó szépirodalmi főszerkesztője. Jelenleg Reykjavíkban él, a Háskóli Íslands elsőéves hallgatója izlandi nyelv szakon.

Dunajcsik Mátyás

Dunajcsik Mátyás

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s